<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Így multikulturalizmus &#187; identity</title>
	<atom:link href="http://www.makingmulticulturalism.ca/tag/identity/feed/?lang=hu" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.makingmulticulturalism.ca?lang=hu</link>
	<description>exploring how we live together</description>
	<lastbuilddate>Fri, 27 Sep 2013 16:39:20 +0000</lastbuilddate>
	<language>hu</language>
	<sy:updateperiod>hourly</sy:updateperiod>
	<sy:updatefrequency>1</sy:updatefrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.5</generator>
		<item>
		<title>Honnan jött?</title>
		<link>http://www.makingmulticulturalism.ca/where-are-you-from/?lang=hu</link>
		<comments>http://www.makingmulticulturalism.ca/where-are-you-from/?lang=hu#comments</comments>
		<pubdate>Sun, 11 Aug 2013 17:06:55 +0000</pubdate>
		<dc:creator>Rae</dc:creator>
				<category><![CDATA[Legfrissebb történetek]]></category>
		<category><![CDATA[otthon]]></category>
		<category><![CDATA[identity]]></category>
		<category><![CDATA[Lahore]]></category>
		<category><![CDATA[peace tower]]></category>
		<category><![CDATA[refugees]]></category>
		<category><![CDATA[Toronto]]></category>

		<guid ispermalink="false">http://www.multiculturalismat40.ca/?p=1251-hu</guid>
		<description><![CDATA[Én öt éves volt, amikor a szüleim jöttek Canada. Voltak menekültek Pakistan. Egy évvel azután, hogy megérkeztünk, bátyám született. Újabb év telt el, és a húgom jött. Azokban a korai években, Sosem tudtam, mi identitás, de én tudom, hogy más volt. Growing up as an [...]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://www.multiculturalismat40.ca/where-are-you-from/mc40_questionmark/" rel="attachment wp-att-1253"><img class="alignleft size-thumbnail wp-image-1253" alt="MC40_questionmark" src="http://www.multiculturalismat40.ca/wp-content/uploads/2013/08/MC40_questionmark-150x150.jpg" width="150" height="150" /></a>Én öt éves volt, amikor a szüleim jöttek Canada. Voltak menekültek Pakistan. Egy évvel azután, hogy megérkeztünk, bátyám született. Újabb év telt el, és a húgom jött. Azokban a korai években, I never knew what identity was but I did know that I was different.</p>
<p>Nőnek fel, mint a bevándorló gyermek nehéz volt. Az első kérdés, amit gyakran feltett volt &#8220;Honnan jöttél?&#8221; Az egyszerű válasz az volt Pakisztánban. Volt részem. Kívül, Azt hittem, Kanadában élő nehéz volt. Én terrorizálják, hogy egy &#8220;Paki&#8221;, a védő szülők nem engedték, hogy menjek sleepovers és filmek, és a ruháimat szaga a pakisztáni fűszerek anyukám használt hagyományos élelmiszer. I was caught between two worlds and didn&#8217;t know how to reconcile them.</p>
<p>Nem vagyok biztos benne, amikor ez történt, de valamikor az általános iskolai évek, mondván, hogy én voltam a pakisztáni már nem az egyszerű válasz, hogy. Az emlékek és az élet Kanadában jobban megismerték. A szüleim arra bíztatott, hogy megünnepeljük, és hozzájárul, hogy az új haza, és ne feledje, az egyetlen hagytam. I remember attending my Citizenship Ceremony and excitedly telling my 5<sup>én</sup> osztályos tanítója Mrs. Burnett that I was now a Canadian.</p>
<p>I volunteered at an MPP&#8217;s office and had my first trip to Ottawa where I called my mom from the Peace Tower at the Parliament of Canada in awe of where I was standing.</p>
<p>Munkám során egyetemi évek, a University of Toronto, Elkezdtem utazni nyaranta. Munka külföldön különböző közösségek, Én ugyanazt a kérdést én kértek Kanadában &#8220;Where are you from?&quot;Azt válaszolta, &quot;Kanadából&quot;</p>
<p>A következő kérdés az volt, &#8220;Hol vagy te valójában a?&quot;A csalódottság, néha döbbenet, Azt válaszolnám, &#8220;Születtem Pakisztánban, de Kanadában nőtt fel&#8221;. I was very proud of my Pakistani birth and early years but I was also very sure that my home was now Canada.</p>
<p>-Ban 2009, a család úgy döntött, hogy menjen vissza a pakisztáni. Voltam izgatott és ideges. Mielőtt eljöttünk Kanada, Emlékszem, arra gondoltam senki nem fogja megkérdezni, hogy hol vagyok a &#8211; Folyékonyan beszélek Urdu, wear the traditional shalwar kameez and will not stand out in a crowd.</p>
<p>Amikor megérkeztünk Lahore, Kimentem a családommal, és elrendelte a chana étel egy utcai árust. Én csak most kezdtem enni, amikor eHonnan jötttam mögött halkan megkérdezte &#8220;App Kahan se Hain?&#8221; jelentés &#8220;Where are you from?&#8221;</p>
<p>Nem tudtam elhinni, hogy. Nem itt!</p>
<p>Születtem csak néhány óra autóútra Lahore nevû városban Sargodha. Mondtam neki, hogy a pakisztáni. She wasn&#8217;t convinced and asked again.</p>
<p>Azt mondtam,, &#8220;Születtem Pakisztánban, de Kanadában nőtt fel.&#8221; Mi ütött ki egy beszélgetést, és beszélt az életünk különböző részein a világ. Nem tudtam segíteni, de gondolom az ember lennék, ha a család soha nem hagyta Pakisztán. Amikor megérkeztem vissza Kanadában, Én túlterheltek, hogy megmagyarázhatatlan érzése &#8220;otthon&#8221; when I saw Toronto.</p>
<p>Ma, Én még mindig megkérdezte, honnan való vagyok. Ha azt mondjuk, hogy én vagyok a pakisztáni-kanadai a könnyű és a helyes választ, hogy. Lehet, hogy született egy része a világnak, és örült a kevés emlékem van, de Kanadában az otthonom. Közösen, a két helyen tettek engem, aki vagyok, és hogy, I am grateful.</p>
<p><em>-Sadia Mississauga</em></p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentrss>http://www.makingmulticulturalism.ca/where-are-you-from/feed/?lang=hu</wfw:commentrss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Identitás:  A Tale of Two Daughters</title>
		<link>http://www.makingmulticulturalism.ca/identity-a-tale-of-two-daughters/?lang=hu</link>
		<comments>http://www.makingmulticulturalism.ca/identity-a-tale-of-two-daughters/?lang=hu#comments</comments>
		<pubdate>Wed, 22 May 2013 19:09:30 +0000</pubdate>
		<dc:creator>Rae</dc:creator>
				<category><![CDATA[Legfrissebb történetek]]></category>
		<category><![CDATA[daughters]]></category>
		<category><![CDATA[identity]]></category>
		<category><![CDATA[religion]]></category>

		<guid ispermalink="false">http://www.multiculturalismat40.ca/?p=1035-hu</guid>
		<description><![CDATA[Én zsidó vagyok és az első generációs kanadai. A szüleim holokauszt túlélők, akik elhagyták Istent, amikor a családjuk öltek meg a nácik. A szüleim több nyelvet beszélt, de a háztartás nyelvek egyike van jiddis. Ők beszélnek hozzám jiddisül, és azt válaszolnám nekik angolul. I married a woman who is a [...]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://www.multiculturalismat40.ca/identity-a-tale-of-two-daughters/mc40_daughters/" rel="attachment wp-att-1036"><img class="alignleft size-thumbnail wp-image-1036" alt="MC40_Daughters" src="http://www.multiculturalismat40.ca/wp-content/uploads/2013/05/MC40_Daughters-150x150.jpg" width="150" height="150" /></a>Én zsidó vagyok és az első generációs kanadai. A szüleim holokauszt túlélők, akik elhagyták Istent, amikor a családjuk öltek meg a nácik. A szüleim több nyelvet beszélt, de a háztartás nyelvek egyike van jiddis. They would speak to me in Yiddish and I would answer them in English.</p>
<p>Én feleségül vett egy nőt, aki egy negyedik generációs kanadai ír-katolikus származású. Mint egy gyerek, apja is húzza a család minden vasárnap templomba. De aztán volt egy világi megvilágosodás &#8211; golf &#8211; és üzembe cserélni ima. Ma, az összessége a vallás a feleségem családja áll a gyors, többnyire érthetetlen, grace before meals.</p>
<p>A feleségem és én ateisták. Nincs utalás a vallás az otthonunkban. . Mi tekintettel ezeket a kulturális, nem vallásos, icons.</p>
<p>Még soha nem volt olyan vallási vagy kulturális konfliktusok a mi otthon, mielőtt a gyermek született és azóta. . They couldn&#8217;t be more dissimilar from one another.<span id="more-1035"></span> Minél fiatalabb a kiköpött az anyja. Amikor fiatal volt, ő is beszélni non-stop ahogy az anyja tette, mint a gyermek (vagy úgy Azt mondják, és én nem elhinni, hogy). A feleségem családja nevezte őt &#8220;Csevegő&#8221;. És 30 vagy év múlva hívják a lányunkat, &#8220;kis Chatty&#8221;.</p>
<p>A nagyobbik lányom, vele szemita funkciók, úgy néz ki, mint én. Ő önmagát azonosítja a zsidó. Sok barátja zsidó, ő utazott Izraelbe vele zsidó barátja, falafels és matzoh labda leves közé a kedvenc ételek. Néhány évvel ezelőtt részt vett egy szombati vacsora az egyik az ő zsidó barátja házában. Szerette a vallásos elemek: A dalok, ima és áldás. Jött haza, hogy este egy értelme a nélkülözés &#8211; she had been denied exposure to the religious side of being a Jew.</p>
<p>A fiatalabbik lányom elment az azonos daycares és iskolák ugyanazon a környéken, mint a nővére,. Ő önmagát azonosítja a kanadai zsidó és ír katolikus származású. Ő egy elkötelezett ateista. Right now she&#8217;s traveling through Southeast Asia and is far more interested in the history and politics of the region than the religious shrines.</p>
<p>Ugyanaz otthon, azonos nevelés, azonos környezetben. Hogyan magyarázza a különbségeket a lányaim&#8217; ön-azonosítások? Fogalmam sincs. Azt tudom, de, hogy úgy érzem, nagyon szerencsés, hogy él egy közösség - és egy olyan országban, &#8211; a kulturális önmeghatározás egy személyes választás nincs következménye. Nem csak ez megengedett, it&#8217;s encouraged.</p>
<p><em>- Carl Winnipeg</em></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentrss>http://www.makingmulticulturalism.ca/identity-a-tale-of-two-daughters/feed/?lang=hu</wfw:commentrss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
